Hogyan beszéljek a szüleimmel az otthonba költözésről?

„Majd segítek neked”, „Elviszlek az orvoshoz” vagy „Akkor ezentúl főzök rád” – ilyen mondatok sokszor hangzanak el, amikor a felnőtt gyermekek felismerik, hogy idősödő szüleiknek segítségre van szükségük a mindennapokban. Sok embert látnak el otthon, gyakran családtagok által. A legtöbbször ez nem is tűnik fel elsőre, hanem egyszer csak észrevesszük: a szülők már nem boldogulnak egyedül. De meddig lehet őket otthon ápolni?

Ha a gyermekeknek a saját szüleikkel kell beszélgetniük olyan érzékeny témákról, mint az általános támogatás, gondozási szükségletek vagy az idősek otthonába költözés, az sokak számára nagyon nehéz. Ez mindig egy forgatókönyv végiggondolásával kezdődik: „Az embernek el kell képzelnie, hogyan nézne ki az ő élete, ha egyedül már nem boldogulna. Milyen érzés, ha a saját függetlenségét elveszíti?” Ezért szerinte jobb, ha az ilyen beszélgetéseket nem akkor kezdjük el, amikor már vészhelyzet van.

Ne túl későn kezdjük

Az, aki túl sokáig halogatja, hogy szóba hozza a témát a szüleivel, gyakran szembesül hárítással. „Váratlan helyzetek esetén, mint egy esés vagy betegség, mindenki sokkal érzékenyebben reagál”. A szakértő szerint ilyenkor gyakran elhangzik: „Majd megoldom egyedül.” Sokan félnek attól, hogy a gyermekek azonnal el akarják adni a házat, és őket egy otthonba küldik.

A jó beszélgetéshez idő kell – és a legjobb esetben a megfelelő pillanatot is ki kell várni. „Aki időben kezdi a témát, az később jobban tud dönteni”.

Konkrét alkalmak egy beszélgetésre

Gyakran adódik lehetőség, amikor a szülők rendszeresen kapnak már segítséget az otthoni háztartási feladatokhoz vagy orvosi ellátást. A családtagként nyújtott támogatás ebben az esetben egy jó kiindulópont a beszélgetéshez. „Először érdemes arról érdeklődni, hogy érzi magát a szülő a mindennapokban”. A cél nem az, hogy azonnal döntés szülessen, hanem hogy lehetőséget nyújtsunk egy közös megoldás kidolgozására. Fontos: minél kevesebb a vádaskodás és a nyomás, annál nyitottabbá válik a beszélgetés.

A megfelelő pillanatot megtalálni

Az is előfordul, hogy a szülők teljesen elutasítják a gondozási otthonba költözést. „Nem akarnak oda menni, mert rosszat hallottak róla, vagy mert az ismerőseik is elutasítják az ötletet.” De mi a teendő, ha már nem megy másként? „Akkor mindenképpen együtt kell megoldást keresni”. A beszélgetés során ajánlott leírni a helyzetet, és világosan megfogalmazni: „Már nem tudjuk ezt így folytatni. Együtt kell megnéznünk, milyen lehetőségek vannak, és a legjobbat kell megtalálnunk.”

Ha a gyermekek ezt szelíden és egyértelműen fogalmazzák meg, a szülők sokkal jobban fogadják. Egy lehetséges kezdés például: „Nagyon aggódom érted. Mostanában nem tudok nyugodtan aludni, mert attól félek, hogy történik valami veled. Nézzük meg együtt, hogyan tudnánk ezt jobban megoldani.”